(2007.7.29)

Sokszor nem árt, ha tudjuk, milyen eljárások állnak céges kiadványaink gyártása mögött, hogy tisztában legyünk vele, hogy milyen lehetőségeink vannak. A hagyományos ofszet technika mellett gyakran kerül sor a digitális nyomdatechnika alkalmazására azokban az esetekben, amikor rövid határidővel, kis példányszámban, esetleg egymástól eltérő nyomatokat kell előállítani.

A digitális nyomdagépek elve meglehetősen leegyszerűsítve és sarkítva azonos az asztali nyomtatókéval, legalább is abból a szempontból, hogy itt sincs közbülső lépcső a számítógépen megtervezett kiadvány és a nyomtatott eredmény között. A digitális nyomdagépek képesek közvetlenül a számítógép adatait papírra vinni, mégpedig nyomdai minőségben és termelékenységgel. A hagyományos nyomdai sokszorosítást számos fázis előzi meg: a számítógépen elkészített kiadványt először le kell világítani, azaz egy olyan filmet kell létrehozni, amit majd a nyomda sokszorosítani tud. A levilágított filmet elő kell hívni. A kész színkivonati filmekről általában készült úgynevezett proof, ami a próbanyomást hivatott helyettesíteni és a színhelyesség ellenőrzésére szolgál. Ezután a nyomda megkapja a kész filmeket és a proofot, és a montírozónak el kell helyeznie a filmeket úgy, ahogy a kiadvány a papírra kerül. Ha a montírozó kész, a filmet a nyomólemezre fotózzák, majd a nyomólemezt helyezik a nyomdagépbe és indulhat a nyomás.


A digitális nyomdánál a közbülső fázisok kimaradnak, hiszen filmre, előhívásra, montírozásra és nyomólemezre itt nincs szükség. Ennyivel gyorsabb és olcsóbb az eljárás. Nem is beszélve arról, hogy itt a montírozó munkáját a számítógép végzi, ami nagyobb pontosságot ad. Ezenfelül a digitális nyomda sokkal rugalmasabb, mint a hagyományos, mivel egy adott szériából akár minden egyes nyomat különböző lehet. Így könnyen készíthetünk személyre szabott dokumentumokat nyomdai minőségben. Meglephetjük ügyfeleinket egy perszonalizált naptárral év végén vagy névre szóló, ötletes képeslapokkal névnapjukon. A digitális nyomdatechnika számos lehetőséget tartogat, az ötletek széles skálája megvalósítható segítségével.


Bár jelentős megtakarítást érünk el a hagyományos nyomda közbülső lépéseinekkihagyásával, a digitális nyomdatechnika ma még meglehetősen drága, így az egy példányra jutó költség viszonylag magas. Ez a költség azonban gyakorlatilag csak változó költséget jelent, a digitális nyomda fix költsége nulla. Ezért a kis szériák esetében szinte ez az egyetlen járható út. Valahová 1000 és 3000 példány közé tehető az a darabszám, ahol a hagyományos nyomda egy példányra jutó fix költségei már a digitális nyomtatás költségei alatt maradnak. Ez persze sokban függ a kiadvány paramétereitől: oldalszám, méret, papírminőség és a többi. Látható tehát, hogy néhány tíz vagy néhány száz példány esetében lényegesen olcsóbb lehet a digitális nyomda. A digitális nyomdatechnika másik gondja a színhűség, illetve a nem nagy színterjedelem. A jelenlegi berendezések még meglehetősen elmaradnak a hagyományos négyszínnyomástól, nem is beszélve a hat-, illetve hétszínnyomással készített hi-fi color nyomatokról. Ha tehát kiadványunk nagyon színérzékeny, nem biztos, hogy a digitális nyomdából kielégítő eredményt kapunk.

Létezik egy köztes megoldás is, ám ez gyakran nagyon jó választás lehet. Ez a CTP (Computer To Plate &endash; számítógépről nyomólemezre) technológia, amely abban különbözik a fent ismertetett eljárástól, hogy itt a számítógépből közvetlenül a nyomólemezt kapjuk digitális eljárással, amit azután egy hagyományos ofszet nyomdagépen használhatunk. Itt is megtakaríthatjuk a levilágítás, előhívás és montírozás költségeit és színhelyességi szempontból is tökéletesen olyan képet kapunk, mint egy hagyományos nyomdában, hiszen tulajdonképpen az. Itt azonban nincs lehetőségünk az egyes példányok személyre szabására és a digitális nyomólemeznek is van valamekkora fix költsége.